A Jézus mögé bújó vallások mindennel foglalkoznak Krisztus tanításain kívül. Nem találod ezt furcsának? Azért született ez a cikk, hogy feltárja Krisztus tanításait azon apokrif (szó jelentése elrejteni) iratok segítségével, melyekből a bibliát is addig ollózták össze az úgynevezett zsinatokon, míg teljesen ellentétessé nem vált a mondanivalója Jézuséval.

Ezen tanításokból válogatva épül fel ez a cikk, hogy hozzád is eljusson Krisztus üzenete, melynek megértésével azzá válhatsz mint Ő! Hisz ez a legnagyobb tanítása: Arra amire képes Vagyok, arra Ti is, és még annál is sokkal többre. /Jézus Krisztus/ A keresztény bibliában ez úgy maradt benne, hogy aki hisz Énbennem...

"Az ember Fény természetű, Bűntelen, Szépséges, Tiszta és Szabad, testbe zárt isteni Fény !"

-"Fény van minden emberben. És .. Fény és Fény között nincs különbség."

"Ugyan az a Fény van minden emberben, sőt ebben a kutyában is, sőt ebben a fűszálban is !"

-"Isten országa Bennetek van ! Nem kőből és fából épült házakban. (templomok) Hasítsd szét a fát, és ott leszek. Emeld fel a követ, és megtalálsz."

-"Ne építsetek az én atyámnak templomokat, mert az én atyám temploma a Világ. Egy mező a csillagos ég alatt. Egy Hold-sütötte tengerpart. Egy liget. Vagy egy barlang, ahol a Nimfák játszadoznak. EZ a templom, Nem az amit az ember épít."

-"Ne térdelj le Atyám előtt. ... Milyen volna, ha haza mennél, és apád előtt letérdelnél ?"

-"Ti is tudtok gyógyítani, ahogyan én, csak ébresszétek fel a bennetek lévő Fényt, és adjátok át azt a gyógyulni vágyónak !"

"Az én Atyámnak és az én Anyámnak sok-sok neve van az embereknél, mégis ugyan az." "Atyámat nevezik a görögök Zeusznak, az idiaiak Barhma-nak, ...... , a szkíták Arany Napnak."

"Mindannyian, ti élőlények, egy hosszú ösvény eredményei vagytok, és évezredek óta járjátok a világok köreit, akárcsak én."

"Nincs bűnös, csak tudatlan, akit meg kell tanítani. Nincs gonosz, csak beteg, akit a Szeretet gyógyíthat meg."

Fordította: Bácsi Boglárka a Görög Keresztény iratokból.

Ezek alap igazságok, melyek mindenki számára könnyen érthetőek. De most ugorjunk a mély vízbe, és térjünk át a gnosztikus írásokra. A gnózis tőszó egy görög eredetű kifejezés, jelentése tudás. Nem összekeverendő az agnoszikussal, mely kifejezésnek szó-szerinti jelentése: nem tudás. A görög nyelv különbséget tesz a racionális tudás és a tapasztalati tudás közt, mely személyes megvilágosodás útján vezet el a gnózishoz. A gnózis tőszó egy görög eredetű kifejezés, jelentése tudás. Nem összekeverendő az agnoszikussal, mely kifejezésnek szó szerinti jelentése: nem tudás. A görög nyelv különbséget tesz a racionális tudás és a tapasztalati tudás közt, mely személyes megvilágosodás útján vezet el a gnózishoz. A Nag Hammadi kódex az egyik legjelentősebb gnosztikus szöveggyűjtemény. Jól látható rajta, hogy különböző források munkáinak összessége. Senkinek sem javaslom, hogy szentírásnak vegye, de inkább eszt mint a bibliát, már csak azért is, mert ez sokkal régebbi bármelyik fennmaradt bibliánál, és többek között ezen iratok megmásításával, és tartalmuk szelektív összeollózásával hozták létre a ma ismert keresztény bibliát úgy, hogy az beleférjen a Judaizmus szintén szintetikus tanaiba. Elsőként én Tamás evangéliumát osztanám meg veletek. Tudom azoknak akik a keresztény propagandát ismerik csak, eléggé furcsa lehet, hogy pont Júdás evangéliumát hozom fel elsőként, Krisztus tanainak átadása céljából, de az összes apokrif irat feltárja, hogy Júdás árulása egy megtervezett dolog volt, melyre Jézus maga kérte őt, ki hatalmas erőfeszítések árán tudta ezt megtenni úgy, hogy Krisztus egész életén át készítette erre, és mindig is a tervük fontos része volt ez. Sőt sokszor emlegetik ezen írások Tamást Jézus ikertestvéreként. Nem szeretném kommentálni a szövegeket, mivel tiszteletben tartom a gnosztikus rítust, miszerint csak az értelmezheti ezen szavakat, aki birtokolja az ehhez szükséges tudást. Legyen motiváció a tudás megszerzéséhez a vágy, ezen szavak megértésére, és tudásod fokmérője, aminek eredetileg szánták. Annyit azonban megjegyeznék, hogy figyelemreméltó, hogy Jézus csodatételei megnyilvánulnak ezen szövegben is, az itt fellelhető, beteljesült jóslatai útján. Észre fogod venni, melyik szakaszok jövendölések, és miként teljesültek be! Persze az utóbbit csak akkor, ha birtoklod az ehhez szükséges tudást. :-)

Tamás Evangéliuma

Ezek azok a rejtett mondások, melyeket az élő Jézus mondott, és Didymos Judás Tamás jegyezte le.

1. És ő azt mondta: „Mindazok, akik felfedezik ezen mondások értelmét, nem ízlelik meg a halált.”

2. Jézus mondta: „Azok akik keresnek, ne hagyják abba, amíg nem találnak. Amikor találnak, zaklatni fogják őket. Amikor zaklatják őket, el fognak majd csodálkozni, és uralkodni fognak mindenek felett. [És mikor uralkodnak, megnyugszanak.]

3. Jézus mondta: „Ha a vezetőitek azt mondják nektek, ’Nézd, az (Atya) királysága az égben van’, akkor az ég madarai megelőznek benneteket. Ha azt mondják nektek, ’A tengerben van’, akkor a halak előznek meg benneteket. Inkább az (Atya) királysága bennetek van és kívületek van. Ha megismeritek magatokat, akkor ismertek lesztek, és megértitek, hogy az élő Atya gyermekei vagytok. De ha nem ismeritek meg magatokat, akkor nyomorúságban éltek és ti vagytok a nyomorúság.”

4. Jézus mondta: „Egy napjaiban idős ember nem tétovázik megkérdezni egy hétnapos kisgyereket az élet helyével kapcsolatban, és az az ember élni fog.” Sokan az elsők közül utolsók lesznek és magányosokká válnak.”

5. Jézus mondta: "Ismerd meg, hogy mi van az arcod előtt, és ami rejtett számodra, majd kinyilváníttatik neked. Ugyanis nincsen semmi rejtett, ami ne lenne kinyilvánítva. [És semmi sincs ami el van temetve és ne lenne felemelve.]

6. A tanítványai megkérdezték őt, és mondták neki: „Akarod, hogy böjtöljünk? Hogyan imádkozzunk? Adjunk alamizsnát? Milyen étrendre figyeljünk?” Jézus mondta: „Ne hazudjatok és ne tegyétek, amit gyűlöltök, mert minden dolog nyilvánvaló a menny előtt. Elvégre nincsen semmi elrejtve mely ne lenne kinyilvánítva, és nincs semmi elleplezve, mely titokban maradna.”

7. Jézus mondta: „Boldog az az oroszlán, melyet az ember megeszik, így az oroszlán emberré lesz. És nyomorult az az ember, akit az oroszlán megeszik és még az oroszlán válik emberré.”

8. És ő mondta: „Az ember olyan, mint a bölcs halász, aki kiveti a hálóját a tengerbe és kihúzza azt telis-tele kis halakkal. Közöttük a bölcs halász észrevesz egy szép nagy halat. Valamennyi kishalat visszadobja a tengerbe, és könnyedén kiválasztja a nagy halat. Mindenki aki itt van és jó füle van, jól teszi ha figyel!”

9. Jézus mondta: „Nézzétek, kiment a magvető teli marok (maggal), és szétszórta (őket). Néhány az útra esett, és a madarak eljöttek és összeszedték őket. Mások sziklára estek, és nem vertek gyökeret a talajba és nem növesztettek kalászokat. Mások tövisbokrokra hulltak, és ezek megfojtották a magokat és hernyók ették meg azokat. És mások jó földre hullottak, és jó termést hoztak: hatvanszoros mérőt és százhúszszoros mérőt.

10. Jézus mondta: „Tüzet gyújtottam a világra, és nézzétek, őrzöm azt, amíg lángol.”

11. Jézus mondta: „Ez a menny elmúlik, és a felette lévő elmúlik. A halott nem él, és az élő nem fog meghalni. Ezekben a napokban amikor azt eszitek, ami halott, élővé teszitek azt. Amikor a fényben vagytok, mit tesztek? Azon a napon, amikor egyek voltatok, kettővé váltatok. Amikor azonban kettővé váltatok, mit tesztek?

12. A tanítványok azt mondták Jézusnak: „Tudjuk, hogy el fogsz hagyni bennünket. Ki lesz a vezetőnk?” Jézus azt mondta nekik: „Nem számít hol vagytok, menjetek Jakabhoz, az Igazságoshoz, aki miatt a meny és a föld létrejött.”

13. Jézus azt mondta a tanítványainak: „Hasonlítsatok össze engem valamivel, s mondjátok meg, milyen vagyok.” Simon Péter azt mondta neki: „Olyan vagy, mint egy hírnök.” Máté azt mondta neki: „Olyan vagy, mint egy bölcs filozófus.” Tamás azt mondta neki: „Tanító, a szám teljességgel képtelen elmondani, milyen vagy.” Jézus mondta: „Nem vagyok a tanítód. Mivel részeg vagy, megmárosodtál a felbugyborékoló forrásból, melynek én viselem gondját.” Megfogta őt és félrehúzta, és elmondott neki három szólást. Amikor Tamás visszajött a barátaihoz, azok megkérdezték tőle: „Mit mondott Jézus neked?” Tamás azt mondta nekik: „Ha elmondanám nektek akár az egyik szólást amit nekem mondott, köveket ragadnátok és megköveznétek engem, és tűz csapna fel a kövekből és elpusztítana benneteket.”

14. Jézus azt mondta nekik: „Ha böjtöltök, bűnt hoztok a saját fejetekre, és ha imádkoztok, megbélyegzettek lesztek, és ha alamizsnát adtok, megsértitek a szellemeteket. Ha bárhova is mentek és bejárjátok a vidéket, amikor az emberek befogadnak titeket, eszitek amit szolgálnak nektek és meggyógyítjátok a lábatokat közöttük. Mindent egybevéve, nem az mocskol be benneteket, ami bemegy a szátokon, sokkal inkább, ami kijön a szátokon, az mocskol be benneteket.

15. Jézus mondta: „Amikor olyan valakit láttok, aki nem nőtől született, boruljatok arcra és imádjátok. Az a valaki a ti Atyátok.”

16. Jézus mondta: „Talán az emberek úgy gondolják, hogy békét töltsek ki a világra. Ők nem tudják, hogy azért jöttem, hogy ellentétet töltsek ki a földre: tüzet, kardot háborút. Azért öten lesznek egy házban: három a kettő ellen és kettő a három ellen, apa fiú ellen és fiú apa ellen, és egyedül maradnak.”

17. Jézus mondta: „Olyasmit adok nektek, amit szem nem látott, fül nem hallott, kéz nem érintett, és emberi szívben nem támadt.” 18. A tanítványok azt mondták Jézusnak: „Mondd el hogyan jön el a végünk?” Jézus mondta: „Rátaláltatok már a kezdetre, akkor hogyan kereshetitek a véget? Tudjátok, a vég ott lesz, ahol a kezdet van. Elismerés annak, ki a kezdetnél áll: ő ismeri a véget és nem ízlel halált.”

19. Jézus mondta: „Elismerés annak, aki azelőtt létezett, mielőtt létezett volna. Ha a tanítványaimmá lesztek és figyelmet szenteltek szólásaimra, ezek a kövek szolgálni fognak nektek. Öt fa van ugyanis számotokra a Paradicsomban: ezek nem változnak, legyen nyár vagy tél, és leveleiket nem hullatják. Bárki, aki ismeri őket, nem ízlel halált.”

20. A tanítványok azt mondták Jézusnak: „Mondd el nekünk, milyen a Mennyek királysága.” Ő azt mondta nekik: „Olyan, mint a mustár magja, a legkisebb valamennyi mag közt, amikor azonban művelt talajra hull, hatalmas nagy növény válik belőle és menedékül szolgál az ég madarainak.”

21. Mária azt mondta Jézusnak: „Milyenek a tanítványaid?” Ő mondta: „Olyanok, mint a kisgyermekek, akik olyan földön élnek, mely nem az övék. Amikor eljönnek a föld urai, azt mondják majd, ’Adjátok vissza a földünket’ Ők levetik ruháikat előttük azért, hogy visszaadják azt nekik, és visszaadják a földjüket nekik. Ezért azt mondom, ha a ház tulajdonosok tudják, hogy rabló jön, akkor őrködni fognak, mielőtt a rabló megérkezik és nem engedik, hogy a rabló betörjön a házába (a tulajdonukba) és ellopja javaikat. Ami titeket illet, őrködjetek a világ felett. Készítsétek fel magatokat hatalmas erővel, hogy a rablók ne találhassanak utat hozzátok, mivel a baj, amire számoltok, eljön. Legyen köztetek valaki, aki megérti. Amikor a gabona megérik, ő gyorsan eljön sarlót hozva és elvégzi a betakarítást. Bárki itt, akinek két jó füle van, jobban teszi ha figyel!”

22. Jézus néhány karban tartott kisbabát látott. Azt mondta tanítványainak: „Ezek a karban tartott kisbabák olyanok, mint azok, akik belépnek az (Atya) királyságába.” Azt mondták neki: „Ezek szerint mi kisbabákként lépünk be az „Atya” királyságába?” Jézus azt mondta nekik: „Amikor a kettőt eggyé teszitek, és amikor a belsőt olyanná teszitek, mint a külső és a külsőt olyanná mint a belső, és a fentit olyanná mint az alsó, és amikor a férfit és a nőt egyetlen eggyé teszitek, úgy, hogy a férfi azután már nem lesz férfi és a nő nem lesz nő, és amikor a szemeteket a szem helyére teszitek, kezet a kéz helyére, lábat a láb helyére és a képet a kép helyére, akkor beléptek [a királyságba].”

23. Jézus mondta: „Kiválasztottalak benneteket, egyet az ezerből és kettőt a tízezerből, és a többiek teljesen egyedül maradnak.”

24. A tanítványok azt mondták: „Mutasd meg nekünk a helyet ahol vagy, mert meg kell keresnünk.” Ő azt mondta nekik: „Bárki itt, akinek füle van, jobban teszi ha figyel! Fény van a fény emberében, és az egész világot beragyogja. Ha nem világítana, sötétség lenne.”

25. Jézus mondta: „Szeresd barátodat, mint saját lelkedet, óvd őt mint a szemed fényét.”

26. Jézus mondta: „Látjátok a szilánkot barátaitok szemében, de nem látjátok magatokéban a gerendát. Amikor kiveszitek a saját szemetekből a gerendát, akkor már elég jól fogtok látni ahhoz, hogy kivegyétek a barátotok szeméből a szilánkot.”

27. „Ha nem böjtöltök a világ javaiból, nem léptek be az (Atya) királyságába. Ha nem tartjátok be a szombatot, mint szombatot, nem látjátok meg az Atyát.”

28. Jézus mondta: „Álláshelyem a világ közepén foglaltam el, és húsban jelentem meg számukra. Részegnek leltem meg őket, és senkit sem találtam közülük aki szomjas lett volna. Lelkem fájt az emberiség gyermekeiért, mert vakok szívükben és nem látnak, mert üresen jöttek a világba, és azt kutatják, miként lehetne üresen távozni a világból. Mindeközben részegek. Amikor leteszik a bort, megváltozik útjuk.”

29. Jézus mondta: „Ha a hús a szellem miatt születne meg, az csoda. Ha azonban a szellem születne meg a test miatt, az a csoda csodája. Nos, azon csodálkozom, hogyan lakhat ez a hatalmas gazdagság ebben a szegénységben.”

30. Jézus mondta: „Ahol három istenség van, ők isteniek. Ahol kettő van, vagy egy, én azzal vagyok.”

31. Jézus mondta: „Egyetlen próféta sem szívesen látott saját otthonának pázsitján, az orvosok nem gyógyítják azokat, akik ismerik őket.”

32. Jézus mondta: „A magas hegyen épült és megerősített város nem eshet el és nem rejthető el.”

33. Jézus mondta: „Amit a fületekkel hallotok, a másik fülébe hirdessétek a tetőitekről. Ugyanis senki sem gyújt fényt és teszi egy kosár alá, senki sem teszi egy rejtett helyre. Inkább a lámpatartóba teszi, hogy mindenki, aki jön vagy megy láthassa a fényét.”

34. Jézus mondta: „Ha egy vak ember vezet egy vak embert, mindketten beleesnek a gödörbe.”

35. Jézus mondta: „Senki sem léphet be egy erős ember házába és veheti el erővel anélkül, hogy meg ne kötné a kezét. Aztán kirabolhatja az ő házát.”

36. Jézus mondta: „Ne aggodalmaskodjatok reggeltől estig és estétől reggelig [az étel miatt -- arról, hogy mit fogtok enni vagy a ruhátok felől --] vagy mit fogtok felvenni. [Sokkal jobbak vagytok, mint a liliomok, melyek nem kártolnak sem fonnak. Ami titeket illet, amikor nincs ruhátok, mit fogtok felvenni? Ki képes megnövelni a termetét? Az a bizonyos fog nektek ruhát adni.]

37. A tanítványai azt mondták: „Mikor mutatkozol meg számunkra, és mikor látunk téged?” Jézus mondta: „Amikor levetkőztök szégyenérzet nélkül, és veszitek a ruháitokat és a lábatok alá teszitek, mint a kisgyerekek és rátapostok, akkor meglátjátok az élő fiát és nem fogtok félni.”

38. Jézus mondta: „Gyakran vágytok rá, hogy halljátok azokat a szavakat melyeket elmondok nektek, és senki más sincs, akitől hallanátok. Lesznek napok, amikor keresni fogtok engem és nem fogtok megtalálni.”

39. Jézus mondta: „A farizeusok és az írástudók megszerezték a tudás kulcsait és elrejtették őket. Ők nem léptek be és nem engedték be azokat, akik be akartak lépni. Ami titeket illet, legyetek ravaszak, mint a kígyók és egyszerűek, mint a galambok.”

40. Jézus mondta: „A szőlőtőkét távol ültették el az Atyától. Mivel nem erős, kihúzzák gyökerestől és elpusztítják.”

41. Jézus mondta: „Akinek valami is van a kezébe, még több adatik neki, és akinek semmi sincs, még azt a kicsijét is elveszik, amije van.”

42. Jézus mondta: „Legyetek elnézőek!”

43. A tanítványok azt mondták neki: „Ki vagy te, hogy ezeket a dolgokat mondod nekünk?” „Nem értitek kitől vagyok én és mit mondok nektek.” Inkább, olyanokká váltatok, mint a júdeaiak, mivel szeretik a fát, de gyűlölik a gyümölcsét, vagy szeretik a gyümölcsöt, de gyűlölik a fát.”

44. Jézus mondta: „Bárki gyalázkodjon is az Atya ellen, megbocsátást nyer, és bárki gyalázkodjon is a fiú ellen, megbocsátást nyer, azonban ha valaki a szent szellemet gyalázza, nem nyer megbocsátást, sem a földön sem a mennyben.”

45. Jézus mondta: „Szőlőt nem szüretelnek a tövisbokorról, fügét sem szednek a bogáncsról, mivel nem hoznak gyümölcsöt. Jó emberek jó dolgokat alkotnak abból, amit felhalmoztak; rossz emberek gonosz dolgokat hoznak létre abból a gonoszságból, melyet a szívükben összegyűjtöttek, és gonosz dolgokat mondanak. Szívük csordulásig tele, ezért gonosz dolgot alkotnak.”

46. Jézus mondta: „Ádámtól Keresztelő Jánosig, azok között, akiket anya szült, nem volt nagyobb, mint Keresztelő János, ezért ne forduljon félre tekintete. Én pedig azt mondom, bárki közöttetek, aki gyermekké válik és felismeri az (Atya) királyságát, nagyobb lesz, mint János.”

47. Jézus mondta: „Egy ember nem tud két lovat megülni, vagy két íjat megfeszíteni.” Egy szolga nem szolgálhat két urat, különben az egyiket megbecsüli és a másikat megsérti. Senki sem iszik régi bort és akar utána fiatal bort inni. A fiatal bort nem töltik öreg borostömlőbe, mert szétszakíthatja, és régi bort sem töltenek új borostömlőbe, mert tönkremegy. Régi foltot nem varnak új ruhára mivel szakadást okozhat.”

48. Jézus mondta: „Ha ketten békét kötnek egymással egy egyszerű házban, (és) azt mondják a hegynek, ’Mozdulj innen!’ akkor meg fog mozdulni.”

49. Jézus mondta: „Elismerés azoknak, akik egyedül vannak és kiválasztatnak, hogy ti megtaláljátok a királyságot. Mivel abból való vagytok, ismét oda tértek vissza.”

50. Jézus mondta: „Ha azt mondják nektek, ’Honnan valók vagytok?’, mondjátok nekik, ’A fényből jöttünk, arról a helyről, ahol a fény önmaga révén született meg, [önmagát] hozta létre, és jelent meg a képünkben.’ Ha azt mondják nektek, ’Ezek ti vagytok?’, mondjátok, ’Mi a gyermekei, és az élő Atya kiválasztottjai vagyunk.’ Ha megkérdezik tőletek, ’Mi a jele, hogy az Atyátok bennetek van?’, mondjátok nekik, ’A mozgás és az elpihenés.’

51. A tanítványai azt mondták neki: „Mikor lesz a halottnak nyugalma, és mikor jön el az új világ?” Ő azt mondta nekik: „Amit vártok, hogy eljöjjön, eljött, ám nem ismeritek fel.”

52. Tanítványai azt mondták neki: „Huszonnégy próféta szólt Izraelben és valamennyien rólad beszéltek.” Ő azt mondta nekik: „Megvetitek az élőket akik veletek vannak, és a halálról beszéltek.” A tanítványai mondták neki: „A körülmetélés hasznos vagy sem?” Ő azt mondta nekik: „Ha hasznos lenne, akkor az atyáik már eleve körülmetélt gyerekeket nemzenének az anyáiknak. Inkább, az igazi körülmetélés lélekben hasznos mindenféle szempontból.”

53. ? (Nem olvasható, sérült szöveg)

54. Jézus mondta: „Elismerés a szegényeknek, mivel a Mennyei királysághoz tartoznak.

55. Jézus mondta: „Aki nem gyűlöli az atyját és az anyját, nem lehet a tanítványom, és aki nem gyűlöli fivéreit és nővéreit, és nem hordozza a keresztet, mint én teszem, nem lesz méltó hozzám.”

56. Jézus mondta: „Bárki, aki megismerte a világot, egy hullát fedezett fel, és aki felfedezett egy hullát, annak az embernek számára a világ nem méltó.”

57. Jézus mondta: „Az Atya királysága olyan, mint az az ember, akinek jó [magja] volt. Ellenségei éjszaka jöttek és gyomnövények magvait szórták a jó magok közé. Az ember nem engedte, hogy munkásai kitépjék a gyomokat, sőt, azt mondta nekik, ’Nem, máskülönben a gyomokkal együtt kitéphetitek a búzát is.’ Mivel az aratás napján a gyomok szembetűnőek lesznek, ki lesznek tépve és tűzre lesznek vetve.”

58. Jézus mondta: „Elismerés annak az embernek, aki bajlódik és életet talál.”

59. Jézus mondta: „Figyeljétek az élőt amíg életben vagytok, egyébként meghalhattok, és aztán próbáljátok nézni az élőt, és képtelenek lesztek látni.”

60. Látott egy szamaritánust, aki bárányt vitt és Júdeába ment. Azt mondta a tanítványainak: „az az ember… a bárány mellett.” Azt mondta nekik: „Azért, hogy megölhesse és megehesse.” Azt mondta nekik: „Nem fogja megenni, amíg életben van, csak azután, hogy megölte és hulla lesz belőle.” Ők azt mondták: „Másképpen nem teheti.” Ő azt mondta nekik: „Így van veletek is, keressetek pihenőhelyet magatoknak, vagy hullák lesztek és felfalnak benneteket.”

61. Jézus mondta: „Ketten fekszenek a heverőn; az egyik meghal, a másik élni fog.” Szalome mondta: „Ki vagy te uram? Felmásztál az ágyamra és ettél az asztalomnál mintha valakitől lennél.” Jézus azt mondta neki: „Az vagyok, aki a teljességből jön. Kaptam Atyám dolgaiból. „A tanítványod vagyok.” „Ezért azt mondom, ha valaki teljes, azt eltölti a fény, ha valaki megosztott, azt a sötétség tölti ki.”

62. Jézus mondta: „Kinyilvánítom misztériumaim azoknak [akik érdemesek] az [én] misztériumaimra.”

63. Jézus mondta: „Volt egy gazdag ember, akinek rengeteg pénze volt. Azt mondta: ’Befektetem a pénzemet, azért hogy vethessek, érlelhessek, ültethessek és megtölthessem raktáraimat terményekkel, hogy semmiben se legyen hiányom.’ Ezek voltak azok a dolgok, melyeket szívében kigondolt, azonban azon bizonyos éjjelen meghalt. Mindenki aki itt van és füle van, jól teszi ha figyel!”

64. Jézus mondta: „Egy ember vendégeket fogadott. Amikor készítette a vacsorát, elküldte a rabszolgáját meghívni a vendégeket. A rabszolga elment az elsőhöz és azt mondta neki: ’Az uram meghív tégedet.’ Ő azt mondta neki: Néhány kereskedő pénzzel tartozik nekem; ma este érkeznek. El kell mennem és utasításokat adni nekik. Kérlek, ments ki a vacsoráról.’ A rabszolga elment a másikhoz és azt mondta neki: ’Az uram meghív tégedet.’ Ő azt mondta neki: ’Vettem egy házat és elhívtak ma egész napra. Nincs időm.’ A rabszolga elment egy másikhoz és azt mondta neki: ’Az uram meghív téged.’ Ő azt mondta a rabszolgának: ’A barátom házasodik és az én feladatom megrendezni az összejövetelt. Nem tudok menni. Kérlek ments ki a vacsoráról.’ A rabszolga elment a következőhöz és azt mondta neki: ’Az uram meghív téged.’ Ő azt mondta a rabszolgának: ’Vettem egy birtokot, és össze kell gyűjtenem a bérleti díjat. Nem tudok menni. Kérlek, bocsáss meg nekem.’ A rabszolga visszatért és azt mondta urának: ’Azok, akiket meghívtál a vacsorára, megkértek, mentsem ki őket.’ Az úr azt mondta a rabszolgának: ’Menj ki az utcára és hozd be vacsorára, akiket csak találsz.’ Vásárlók és kereskedők nem léphetnek be Atyám helyeire.”

65. Azt mondta: „Egy […] embernek szőlője volt és kiadta néhány földművesnek, hogy műveljék meg és ő pedig begyűjthesse a termést tőlük. Elküldte rabszolgáját a földművesekhez, hogy adják neki oda a szőlő termését. Ők azonban megragadták, megverték, majdnem megölték, mire a rabszolga hazament és azt elmondta az urának. Az ura azt mondta: ’Talán nem ismerték meg őt.’ Elküldött egy másik rabszolgát, a földművesek azonban őt is megverték. Azután az úr a fiát küldte és azt mondta: ’Talán a fiam felé némi tiszteletet mutatnak.’ Mivel azonban a földművesek tudták, hogy ő lesz majd a szőlő örököse, megragadták és megölték. Mindenki aki itt van és füle van, jól teszi ha figyel!”

66. Jézus mondta: „Mutassátok meg nekem a követ, melyet az építők félrevetettek, sarokkő lesz az.”

67. Jézus mondta: „Azok, akik mindent ismernek, de hiányosság van bennük, mindenben hiányosságuk van.”

68. Jézus mondta: „Elismerés nektek, ha gyűlölnek és üldöznek benneteket és nem találnak helyet, ahol nem üldöznek titeket.”

69. Jézus mondta: „Elismerés azoknak, akiket üldöznek a szívükben: ők azok, akik valójában azért jöttek, hogy megismerjék az Atyát. Elismerés azoknak, akik éheznek, és vágyakozó gyomruk megtöltethetik.”

70. Jézus mondta: „Ha kihozzátok magatokból, ami bennetek van, az lesz az, ami megment titeket. Ha nem hozzátok ki magatokból, ami bennetek van, amit nem hoztok ki, az megöl benneteket.”

71. Jézus mondta: „Elpusztítom [ezt] a házat és senki sem lesz képes újra felépíteni […].”

72. Egy [ember] azon mondta neki: „Mondd meg a fivéreimnek, hogy osszák meg apám javait velem.” Azt mondta annak az embernek: „Uram, ki tett meg engem osztóvá?” A tanítványaihoz fordult és azt mondta: „Nem vagyok osztó, igaz?”

73. Jézus mondta: „Az aratás nagy, ám a munkás kevés, ezért kérjétek meg az aratás urát, hogy küldjön munkásokat a mezőkre.”

74. Ő mondta: „Uram, sokan vannak az itatóhely körül, de semmi sincs a kútban.”

75. Jézus mondta: „Sokan állnak az ajtóban, ám azok, akik egyedül vannak lépnek be a menyegzői kíséretbe.”

76. Jézus mondta: „Az Atya királysága olyan, mint a kereskedő, akinek egy készlet árúja volt és gyöngyöt talált. Ez a kereskedő bölcs volt, eladta a készletét és megvette magának csupán a gyöngyöt.” Így van ez veletek is, keressétek az ő kincsét, mely kimeríthetetlen, mely maradandó, ahol nincs moly, hogy megegye, féreg, hogy elpusztítsa.

77. Jézus mondta: „Én vagyok a fény, mely mindenek fölött van. Én vagyok minden: minden belőlem származik és minden hozzám tér vissza.” Hasíts el egy fát; ott vagyok. Emeld fel a követ és megtalálsz ott engem.”

78. Jézus mondta: „Mért jöttetek ki vidékre? Látni egy nádat a szél által lengetve? És látni egy embert puha ruhákba öltözve; [miként a ti] elöljáróitok és a hatalmasságaitok? Ők öltöznek puha ruhákba és nem képesek megérteni az igazságot.”

79. Egy nő a tömegben azt mondta neki: „Szerencsés a méh, mely hordott téged és az emlő, mely táplált.” Ő azt mondta [neki]: „Szerencsések azok, akik hallották az Atya szavát és őszintén megfogadták. Mivel lesznek napok, amikor azt mondjátok: ’Szerencsés az a méh, amely nem fogan meg és az emlő, mely nem ad tejet.’”

80. Jézus mondta: „Bárki, aki azért jön, hogy megismerje a világot, felfedezi a testet, és aki felfedezte a testet, annak számára a világ nem méltó.”

81. Jézus mondta: „Aki meggazdagodott, uralkodjon, és akinek hatalma van, mondjon le.”

82. Jézus mondta: „Bárki, aki mellettem van, a tűz mellett van, és aki messze van tőlem, az messze van (az Atya) királyságától.”

83. Jézus mondta: „A képek láthatóak az emberek számára, ám a bennük lévő fény elé van rejtve az Atya fényének képében. Ő elzárkózik, ez a kép azonban a fényében rejtőzik.”

84. Jézus mondta: „Amikor a képmásotokat látjátok, boldogok vagytok. Amikor azonban azt a képeteket látjátok mely már létezésetek előtt megvolt és soha nem hal meg és látható sem lesz, mennyi mindent kell hordoznotok!”

85. Jézus mondta: „Ádám nagy hatalommal és gazdagsággal jött, ám nem volt méltó hozzátok. Ha méltó lett volna, nem [ízlelte volna meg a] halált.”

86. Jézus mondta: „[A rókáknak vannak] barlangjaik és a madaraknak fészkeik, az emberi lényeknek azonban nincs helyük ahol lefekhetnek és megpihenhetnek.”

87. Jézus mondta: „Milyen nyomorúságos az a test mely egy testtől függ, és milyen nyomorúságos az a lélek, amely ettől a kettőtől függ.”

88. Jézus mondta: „A hírnökök és a próféták el fognak jönni és odaadják nektek, ami a tiétek. Ti azonban azt adjátok nekik, amitek van, és azt mondjátok magatoknak: ’Mikor jönnek majd el és viszik el, ami az övék?’”

89. Jézus mondta: „Miért mossátok meg a csésze külsejét? Hát nem értitek, hogy az, aki elkészítette a belsejét az ugyanaz, mint aki a külsejét is elkészítette?”

90. Jézus mondta: „Gyertek hozzám, az igám kényelmes, és a uradalmam enyhe, és pihenőt találtok magatoknak.”

91. Ők azt mondták neki: „Mondd meg nekünk ki vagy, higgyünk-e benned?” Ő azt mondta nekik: „Vizsgáljátok a menny és a föld arcát, de nem juttok annak felismerésére, ki van társaságotokban, és nem tudjátok, hogyan vizsgáljátok meg a jelen pillanatot.”

92. Jézus mondta: „Keressetek és találtok. A múltban azonban nem mondtam nektek dolgokat melyekről akkor kérdeztetek engem. Most hajlandó vagyok ezeket elmondani, ám ti nem keresitek őket.”

93. „Ne adjatok szent dolgot a kutyáknak, mivel a trágyadomb tetejére vethetik. Ne vessetek gyöngyöket disznók [elé], mivel […] azt.”

94. Jézus [mondta]: „Aki keres, talál, és [aki zörget] annak megnyittatik.”

95. Jézus mondta: „Ha van pénzetek, ne kamatra adjátok kölcsön. Inkább olyannak adjátok, aki nem fogja visszafizetni azt.”

96. Jézus [mondta]: „Az Atya királysága olyan, mint egy nő. Vett egy kis kovászt és [elrejtette] a tésztában, és nagy kenyér vekniket formált belőle. Bárki itt, akinek két füle van, jobban teszi ha figyel!

97. Jézus mondta: „Az [Atya] királysága olyan, mint egy nő, aki magával vitt egy [korsót] tele korpával. Miközben gyalogolt a hosszú úton, a korsó füle eltört és a korpa kiszóródott mögötte [végig] az útra. Nem tudott erről; nem vette észre a bajt. Amikor elérte a házát, letette a korsót és észrevette, hogy üres.”

98. Jézus mondta: „Az Atya királysága olyan, mint az az emberi aki meg akart ölni egy előkelőt. Amikor otthon volt, kihúzta a kardját és beledöfte a falba, hogy kipróbálja, vajon elég erős-e a keze. Aztán megölte az elöljárót.”

99. A tanítványok azt mondták neki: „A fivéreid és az anyád kint állnak.” Ő azt mondta nekik: „Azok, itt, akik azt teszik amit Atyám szeretne, azok a fivéreim és az anyám. Ők azok, akik belépnek Atyám királyságába.”

100. Mutattak Jézusnak egy aranypénzt és azt mondták neki: „A római birodalom emberei adót követelnek tőlünk.” Azt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, adjátok meg az Istennek, ami az istené és adjátok nekem, ami az enyém.”

101. „Aki nem gyűlöli az [atyját] és az anyját, miként én teszem, nem lehet a [tanítványom], és aki [nem] szereti az [atyját és] az anyját, miként én teszem, nem lehet az én [tanítványom]. Ami anyámat illeti […] az én igaz [anyám] adott nekem életet.”

102. „Jézus mondta: „Átkozott farizeusok! Olyanok, mint egy marhák jászlában alvó kutya: a kutya nem eszik és a marhákat sem hagyja enni.”

103. „Elismerés azoknak, akik tudják, hogy hol fognak a lázadók támadni. Cselekedhetnek, összegyűjthetik a császári javaikat, és felkészülhetnek, mielőtt a lázadók megérkeznek.”

104. Azt mondták Jézusnak: „Jöjj, imádkozzunk ma és böjtöljünk.” Jézus mondta: „Miféle bűnt követtem el, vagy mit nem cselekedtem meg? Inkább, amikor a vőlegény elhagyja a menyegzői szobát akkor kell az embereknek böjtölni és imádkozni.”

105. Jézus mondta: „Aki ismeri az atyát és az anyát a szajha gyermekének fogják hívni.”

106. Jézus mondta. „Amikor a kettőt eggyé teszitek, Ádám gyermekeivé váltok, és amikor azt mondjátok ’Hegy, mozdulj innen’, az el fog menni.”

107. Jézus mondta: „Az (Atya) királysága olyan, mint a pásztor, akinek száz birkája volt. Egyikük, a legnagyobb, eltévedt. Ő otthagyta a kilencvenkilencet és annak az egynek a keresésére indult, amíg meg nem találta. Amikor véget ért vesződése, azt mondta a birkának: ’Jobban szeretlek, mint a kilencvenkilencet.’”

108. Jézus mondta: „Bárki, aki iszik a számból, olyanná válik, mint én; én magam válok azzá az emberré, és a rejtett dolgok kinyilváníttatnak számára.”

109. „Jézus mondta: „Az (Atya) királysága olyan, mint az az ember, akinek kincset rejtettek el földjén, de ő nem tudott róla. És [amikor] meghalt, ráhagyta a [fiára]. A fiú [ugyancsak] nem tudott róla. Átvette a földet és eladta. A vevő szántani ment [és felfedezte] a kincset, és elkezdett kamatra pénzt kölcsönözni mindenkinek, akinek csak akart.”

110. Jézus mondta: „Aki megtalálta a világot és meggazdagodott, tagadja meg a világot.”

111. Jézus mondta: „A mennyek és a föld fel fognak göngyölődni jelenlétetekben, és bárki is, aki az élőből él, nem lát halált.” Nem azt mondta Jézus: „Azok, akik megtalálják önmagukat, azok számára a világ méltatlan?”

112. Jézus mondta: „Átkozott a hús, amely a lélektől függ. Átkozott a lélek, amely a hústól függ.”

113. A tanítványai azt mondták neki: „Mikor jön el a királyság?” Nem akkor jön el, amikor figyelik. Nem mondható, ’Nézd, itt van!”, vagy ’Nézd, ott van!’ Inkább, az Atya királysága elterjed a földön, és az emberek nem látják.”

[A következő mondást az eredeti gyűjteményhez későbbi időpontban toldották hozzá:] (Nyilván ártó szándékkal, vagy a az illető hitrendszerbeli korlátai miatt)

114. Simon Péter azt mondta nekik: „Vegyük rá Máriát, hogy elhagyjon bennünket, mert nők nem érdemlik meg az életet!” Jézus mondta: „Figyelj, vezetni fogom őt, hogy férfivá váljon, így ő ugyancsak a férfiakra hasonlító élő szellemmé válhat. Mivel minden nő, aki férfivá teszi önmagát, belép a Mennyek királyságába.”

/Már csak azért is szembemegy Jézus tanaival, mert az egyik, Tibet határán feljegyzett szónoklata kapcsán világosan kifejti véleményét erről a témáról. Amikor is egy idős nő próbált beszéde közben egyre közelebb jutni hozzá, az emberek felháborodva próbálták az asszonyt elkergetni, mert az ország törvényei alapján a nők nem hallgathattak szentbeszédet. Jézus akkor így szólt: Miért gondoljátok, hogy azért mert a teste különbözik a tiétektől, a lelke nem szomjazik ugyanúgy az igazságra mint a tiétek? Amikor válaszul győzködni kezdték arról, hogy a nők nem méltóak arra, hogy szentbeszédet hallgassanak Krisztus így szólt hozzájuk: Méltóbbak min ti, a nő a létezés forrása!/ 

Fordította: Aranyi László

2020 02.14.-i Frissítés:

 

A héten egy igencsak érdekes bővítéssel állok elő. Maradjunk a Nag Hammadi kódexnél, és nézzük meg a Péter és a tizenkét apostol cselekedetei címre hallgató kis irományt, mely igen nagy betekintést nyújt Jézus azon tanításaiba, melyek kifejezetten az apostoloknak szóltak, így elengedhetetlen információkat tartalmaz azoknak, akik szeretnének azzá válni, mint ami Ő. Azoknak akik szeretnék kiépíteni a Krisztusi tudatot.

Péter és a tizenkét apostol cselekedetei

[...] mely [...] szándék [... után...] minket [...] apostolokat [...]. Kiszálltunk [...] a testünkből. Mások nyugtalankodtak szívükben. Mi szívünkben egyesültünk. Beleegyeztünk, vállaljuk a szolgálatot, amire az Úr jelölt ki minket. És szerződést kötöttünk egymással.

Alkalmas időpontban, melyet az Úr jelölt ki számunkra, lementünk a tengerhez, Találtunk egy kikötött hajót, beszállásra készen. A fedélzeten szóba elegyedtünk a matrózokkal a jövendőről. Nagy jóságukról tettek tanúbizonyságot, úgy ahogy azt az Úr rendelte. Miután behajóztunk, egy napon és egy éjszakán át vitorláztunk. Ezek után a szél felerősödött a hajó mögött majd egy tenger által körülvett városhoz vitt minket.

Én, Péter, kérdezősködtem a város nevéről a dokk közelében álló helybéliektől. Egy férfi válaszolt közülük, mondván: „A város neve Lakóhely, ami annyit tesz, Alap […] kitartás.” És közülük a vezető felemelt egy pálmaágat, majd a dokk széle felé tartotta. Mi pedig ezek után kiraktuk csomagjainkat; én bementem a városba, hogy eligazítást kérjek a szállást illetően.

Derékban megkötött ruhát viselő férfi került utamba, öltözetét aranyszíj övezte. Felsőtestén kendőt hordott - vállára terítve védvén fejét és kezét.

Csak bámultam az embert, lévén gyönyörű alakja volt. Négy részét láttam testének: a talpát, mellkasából egy darabot, a tenyerét és az arcát. E testrészeit láthattam. Egy könyv, hasonló borítóval mint az én könyveim, volt a bal kezében. Kötegnyi styrax fát tartott jobbjában. Hangja visszhangzott, ahogy lassan beszélt, a város felé kiáltva „Gyöngyöket tessék! Gyöngyöket tessék!”

Igazából azt gondoltam, városbéli. Megszólítám: „Testvérem és barátom!" Válaszola, mondván: „Helyesen mondád: 'Testvérem és barátom.' Mit kívántok tőlem?" Felelém, Szállást kérünk én és testvéreim tőled, mivel idegenek vagyunk itt." Ő erre úgy felelt, „Ezért mondám magamat 'Testvérednek és barátomnak', mert hozzád hasonlóan én is idegen vagyok itt."

És ahogy ezeket elmondta, kiáltott: „Gyöngyöket tessék! Gyöngyöket! tessék". A város gazdag emberei meghallották hangját. Kijöttek rejtett kamráikból. Mások kinéztek házaik éléstáraiból. Megint mások a felső ablakaikból. De semmit sem láttak (ami hasznukra lehet) a gyöngyárusból, mivel sem tarisznyát nem hordott a hátán, sem batyut a köntöse vagy kendője alatt. És mivel igencsak lenézték, nem is akartak megismerkedni vele. Ezért aztán nem is tudta magát felfedni előttük. Az emberek visszamentek kamráikba, mondván „Ez az ember gúnyolódik velünk."

A városi szegények is hallották hangját, és odajöttek a gyöngyárus emberhez. Mondván, „Kérlek, tedd meg nekünk a szívességet, engedd meg, mutasd meg nekünk a gyöngyöket, saját szemünkkel látni őket láthatjuk őket." Válaszolt a gyöngyárus, ezt felelvén nekik, „Ha tudtok, gyertek el városomba, akkor nem csak (puszta) szemetekkel láthatjátok, hanem ingyen nektek is adom őket."

És mivel ők, a város szegényei ezt hallották, mindezekre így felelének, „Mivel koldusok vagyunk, biztosan tudjuk, az emberek nem adnak gyöngyöt koldusoknak, hanem többnyire kenyeret és pénzt adnak. Nos, a szívesség amit tőled kérünk: mutasd meg a gyöngyöket a szemünk előtt, és büszkén fogjuk mondani barátainknak, saját szemünkkel láttunk egy gyöngyöt" - mivel ilyen még szegényekkel - koldusokkal meg főleg - nem történt. Ő erre azt válaszolta, „Ha tudtok, gyertek el magatok a városomba, akkor nem csak láthatjátok, hanem ingyen nektek is adom őket.” A szegények és koldusok örvendeztek az embernek aki ingyen ad.

A gyöngyárus ember a gondokról kérdezte Pétert. Péter válaszolt és elbeszélte azokat a dolgokat, melyeket az út nehézségeiről hallott. Mivel küldetése problémáira gondolt.

Szóla a gyöngyárus emberhez, „Szeretném tudni a nevedet és a városodba vezető út megpróbáltatásait, mivel idegenek és az Úr szolgái vagyunk. Fontos hogy minden városban egyezően terjesszük Isten szavát." Ő válaszolt, mondván: „Ha nevemet kérded, Lithargoel a nevem, aminek értelme a fény, gazella-szerű kő.

„És a városomba vezető utat, amit kérdeztél, meg fogom veled ismertetni. Egyetlen ember sem tud azon az úton haladni, csak azok, akik mindenüket hátra hagyják, és megállóhelytől megállóhelyig böjtölnek. Sokan vannak rablók és vadállatok azon az úton. Aki kenyeret visz magával, széttépik a fekete kutyák a kenyér miatt. Aki drága ruhát visel, megölik a rablók az öltözete miatt. Aki vizet visz magával, megölik a vízért a farkasok, mert megszomjaznak rá. Azt, aki húsra és zöldségre vágyik, azt oroszlánok nyelik le a hús miatt. Ha elkerüli az oroszlánokat, a bikák falják fel a zöldségek miatt.

Amikor elmondta mindezeket nekem, sóhajtottam magamban, mondván, „Nehéz próbatételek vannak az úton! Bárcsak Jézus erőt adna, hogy járjunk rajta!" Rám nézett, látta arcomon a szomorúságot, ismét sóhajtottam. Azt felelte, „Miért sóhajtozol, ha te valóban ismered ezt a nevet, 'Jézus', és hiszel benne? Ő hatalmas erőt és kitartást ad. Én is hiszek az Atyában, aki őt küldte."

Válaszoltam, kérdezvén tőle, „Mi a neve annak a helynek, a városodnak, ahová mész?" Azt mondta nekem, „Ez az én városom neve: 'Kilenc kapu'. Hála Istennek mi tudjuk, a tizedik a fej." Ezután békével magára hagytam.

Amikor indulni készültem, hogy hívjam barátaimat, láttam: nagy hullámok és falak veszik körbe a város határát. Elcsodálkoztam e nagy dolgok láttán. Megpillantottam egy üldögélő öregembert, és megkérdeztem hogy a hely neve valóban Lakóhely-e. Ő [...], „Lakóhely [...]." Azt mondta, „Igazat beszéltél, azért lakunk itt, mert kitartottunk."

Válaszoltam, mondván „Pontosan [...] így nevezte [...], mivel azok által, akik kiállják a próbáit, a városok benépesülnek, és hatalmas királyság jő el számukra, mert kitartottak a hitetlenség és a viharok nehézségei közepette. És így, a mi városunk, mely kibírja a hit igájának terhét, lakott lesz és a mennyek királyságának fogják nevezni."

Siettem és mentem szólni barátaimnak, el kéne mennünk abba a városba, melyet Lithargoel megnevezett. Hitünk erejével mindent legyőztünk, amiről beszélt. Elkerültük a rablókat, mivel nem láttak drága ruhát rajtunk. Elkerültük a farkasokat, mert nem találtak nálunk a vizet, amire szomjaztak. Elkerültük az oroszlánokat, mert nem látták bennünk az óhajtott húst. Elkerültük a bikákat [...] nem találtak zöldségeket.

Nagy öröm és felszabadultság szállt le közénk, mintha Urunktól lenne. Megpihentünk a kapuval szemben és beszélgettünk a világ nyugtalanságot keltő dolgairól. Később folytattuk a hitben való elmélkedést.

Ahogy beszélgettünk az útonálló rablókról, akiktől megmenekültünk, megpillantottuk Lihargoelt, megváltozott mióta nem láttuk, felénk jött. Orvosnak látszott, mert egy kenőcsös doboz volt kezében, s fiatal tanítvány - orvossággal teli erszényt hozva - követte. Nem ismertük fel.

Péter felállt és mondá neki, „Kérlek segíts nekünk, idegenek vagyunk, légy szíves naplemente előtt kísérj el minket Lithargoel házához." Erre ő, „Becsületes szívvel megmutatom neked. De csak álmélkodok azon, honnan ismered azt a derék embert. Nem fedi fel bárkinek, mert egy nagy király fia. Pihenjetek le egy kis időre, megyek és meggyógyítom ezt az embert, majd (vissza)jövök." Sietett és gyorsan vissza is tért.

Ezt mondta Péternek, „Péter!" És Péter megrémült, honnan tudhatja, hogy neve Péter? Péter válaszolt a Megmentőnek, „Honnan ismersz, hogy nevemen szólítottál?" Lithargoel válaszolt, „Meg szeretném kérdezni tőled, ki adta neked a Péter nevet?” Ő ezt mondta neki, „Jézus Krisztus volt, az élő Isten fia, ő adta nekem ezt a nevet." Válaszolt, „Magam vagyok ő! Ismerj fel, Péter." Meglazította a öltözetét, melyet viselt - mindössze ennyit tett, hogy felismerjük - felfedve az igazat, hogy tényleg ő az.

A földre borultunk és imádtuk őt. Mi a tizenegy tanítvány. Kitárta kezét és kérte, álljunk fel. Alázatosan beszélgettünk vele. Mialatt beszéltünk, méltatlanságunk miatt lehajtottuk fejünket. „Amit kívánsz, megtesszük. De adj nekünk erőt a cselekvéshez, ahhoz, amit elvársz tőlünk."

Odaadta a kenőcsös dobozt és az erszényt, ami a fiatal tanítvány kezében volt. Utasított, ezeket mondva, „Menj vissza abba a városba, ahonnan jöttetek, melynek Lakóhely a neve. Folytasd kitartással mindazok tanítását, akik hisznek nevemben, mint ahogy én is kitartottam a hit nehézségeiben. Meg fogod kapni tőlem a jutalmadat. A város szegényeinek add meg amire szükségük van életükhöz, amíg nem tudok nekik többet adni. Mint ahogy mondtam, ingyen adom. "

Péter felelé, mondván, „Uram, te arra tanítottál minket, hogy hagyjuk el a világi dolgokat. Kívánságod szerint lemondtunk róluk. Amiért aggódunk az a mindennapi élelmünk. Ki lesz képes a napi szükségleteket előteremteni, amit szét kell majd osztanunk a szegények között?"

Az Úr válaszolt, „Óh Péter, meg kell értsd a példabeszédet, amit mondtam neked! Nem érted nevemet, amit tanítasz, s mely felülmúl minden gazdagságot; Isten bölcsessége felülmúlja az aranyat, ezüstöt és minden drágakövet?"

Odaadta az orvosságos erszényt, és mondá, „Gyógyíts meg minden városi beteget, ki hisz nevemben." Péter félt még egyszer visszakérdezni. Csak jelzett a mellette állónak, aki János volt: „Most te beszélsz." Jánost szólt, „Uram, előtted félünk több szót ejteni. De te vagy, aki kéri, hogy gyakoroljuk ezt a mesterséget. Minket nem képeztek orvosnak. Így honnan tudjuk, miként kell a testeket gyógyítani?

Válaszola neki, „Jól beszéltél János, tudom hogy ennek a világnak az orvosai gyógyítják, mi ehhez a világhoz tartozik. Viszont a lelkek orvosai a szívet gyógyítják. Ezért gyógyítsd meg először a testeket a orvoslás igazi erejével, világi gyógymódokkal, így bízni fognak benned, ezáltal meglesz az erőd, hogy a szív betegségeit is meggyógyíthasd.”

„A város gazdag emberei azonban, akik úgy döntöttek, hogy még csak arra sem méltatnak, hogy megismerjenek engem, de dőzsölnek a bőségben és gőgösek - az ilyenekhez és hasonlókhoz ne menj vendégségbe, még barátaikhoz sem, nehogy elfogultságuk hasson rád. Sokan a templomokban is a gazdagságra gondolnak, mivel ők szintén bűnösök, és csak alapot szolgáltatnak mások vétkezéséhez. Ítéld el őket nyugodt szívvel, így szolgálatod dicsőített lesz, mint ahogy az én nevemet is dicsőítik majd a templomokban." A tanítványok válaszoltak, „Igen, valóban ez a helyes, ezt kell tennünk."

Leborultak a földre, és imádták. Ő Kérte, álljanak fel és békével eltávozott tőlük.

Fordította: Józsa Miklós

Lektorálta: Aranyi László

2020 02. 22.-i Frissítés

 

Három a magyar igazság, és a hármas Isten száma is egyben, így még egy írást megosztanék a Nag Hammadi könyvtárból.

Jézus Bölcsessége (Szófia)

A halálból való feltámadását követően a tizenkét tanítvány és a hét nő folytatta követését, és elmentek Galileába a hegyre, melynek neve: „Jövendölés és öröm”. Amikor összegyűltek és összezavarodva a világegyetem alapjait alkotó valóságtól és a tervtől, és a szent előrelátástól, és az elöljárók hatalmától, és minden dolog kapcsán, melyet a Megváltó tett velük titokban, a szent terv részeként, a Megváltó megjelent, - nem a korábbi formájában, hanem mint láthatatlan szellem. Az ő képe pedig hasonlított a fény hatalmas angyalára. A hasonlatosságát azonban nem írhatom le. Egyetlen halandó sem képes elviselni, csak a tiszta, tökéletes test, az, amelyről ő tanított nekünk a hegyen, melynek neve: „Az Olajfáké”, Galileában.

És azt mondta: „Béke legyen veletek, az Én békémet adom nektek!”. És ők valamennyien csodálkoztak és megrémültek. A Megváltó nevetett és azt mondta nekik: „Mire gondoltok? Zavarban vagytok? Mit kerestek?”

Fülöp mondta: „A Világegyetem mögöttes valóságát és a tervet.”

A Megváltó azt mondta nekik: „Azt akarom, hogy tudjátok, minden ember a földön, egészen mostanáig, a Világegyetem alapjaiból születik, porból levén, és ameddig kutatnak az Isten után, hogy ki ő és miként néz ki, addig nem találják meg őt. A legbölcsebbek közülük elmélkedtek a világ rendjéről és működéséről. Elmélkedésük azonban nem érte el az igazságot. Tudniillik azt mondják, valamennyien a filozófusok, hogy a rendet háromféleképpen irányítják, (és) következésképpen, nem értenek egyet. Néhányan közülük azt mondják, a világ önmagát irányítja. Mások (szerint) az előrelátás az (ami irányítja). Mások (szerint) a sors. Ám ezek egyike sem. Megismételve, a három hang közül, akiket említettem, egyik sincs közel az igazsághoz, és (ezek a dolgok) emberektől származnak. Én azonban, aki a Végtelen fényből jöttem, itt vagyok – mivel ismerem őt (a Fényt) – ezért beszélhetek nektek az igazság pontos természetéről. Mivel ami önmagától van, az a szennyezett élet; az önmagát hozza létre. Az előrelátás nem rendelkezik önmagában bölcsességgel. A sors nem tud megkülönböztetni. Nektek azonban megadatott, hogy tudjátok; és aki érdemes a tudásra meg fogja (azt) kapni, aki azonban nem nemződött meg a tisztátalan egyesülés vetése által, az Első révén, AKI Elküldetett, hiszen ő halhatatlan a halandó emberek között.”

Máté azt mondta neki: „Uram, senki sem képes megtalálni az igazságot, kivéve általad. Ezért taníts minket az igazságra.”

A megváltó így szólt: „Ő, Aki Van, kimondhatatlan. Semmilyen princípium nem ismeri őt, sem elöljáró, semmilyen alávetett, semmilyen teremtmény a világ princípiumaiból, kivéve őt egyedül, és aki számára kinyilatkoztatást kíván adni általa, aki az Első Fény. Mostantól kezdve, én vagyok a Hatalmas Megváltó. Mivel ő halhatatlan és örök. Mivel örök, nincs születése; bárki, aki megszületik, meghal. Ő nem-nemzett, nem rendelkezik kezdettel; bárki, aki kezdettel rendelkezik, vége is van. mivel nincs törvény felette, nincs neve; bárki, akinek neve van, másvalaki szülöttje.”

(BG 84, 13-17 hozzáteszi: Ő megnevezhetetlen. Nincs emberi alakja; bárki, akinek emberi alakja van, másvalaki szülöttje.)

„És rendelkezett saját másolatával. nem olyan, mint amilyent láttatok és megkaptatok, hanem különleges másolattal, mely felülmúlt minden dolgot és jobb volt, mint a Világegyetem. Minden oldala látszott és saját magát nézte saját magából. Mivel végtelen volt, örökké megsemmisíthetetlen. Elmúlhatatlan és nincs hasonlatossága (semmihez). Változatlan jó. Hibátlan. Örök. Áldott. Mivel ismeretlen, örökké ismeri saját magát. Mérhetetlen. Követhetetlen. Tökéletes, nincs hiányossága. Elpusztíthatatlanul áldott. A ’Világegyetem Atyjának’ hívják.”

Fülöp szólt: „Uram, akkor hogyan jelent meg a tökéletesek számára?”

A tökéletes Megváltó azt mondta neki: „Mielőtt bármi is látható lett volna a látható dolgok közül, a magasztos és az elöljáró őbenne volt, hiszen magához ölelte a teljességet, semmi sem ölelte át őt. Mivel ő volt a teljes tudat. És ő a gondolat, és megfontolás és tükröződés és hatalom. Ezek egyenlő hatalmasságok. Forrásai a teljességnek. És az egész fajuk az elsőtől az utolsóig az ő elő-tudatában voltak (mely a) végtelen nem-nemzett Atyáé.

Tamás azt mondta neki: „Urunk, Megváltónk, miért jöttek ezek a dolgok létre és miért lettek kinyilatkoztatva?”

A tökéletes Megváltó így felelt: „A Végtelenből jöttem, hogy mondjak el nektek mindent ezekről a dolgokról. A Szellem-Aki-Van volt a nemző, akinek hatalmában áll a nemzés és a formaadás természete, hogy az őbenne rejtőző hatalmas gazdagság kinyilvánításra kerüljön. Az ő kegyelme és szeretete által saját maga által akart gyümölcsöket létrehozni, hogy ne <örvendezzen> a saját jóságának egyedül, hanem a Rendíthetetlen Nemzedék szellemei teremtsenek testet és gyümölcsöket, dicsőséget és elismerést a múlhatatlanságban és az ő végtelen kegyelmében, azért, hogy a kincseit kinyilatkoztassa az Önmagát-nemző Isten, minden múlhatatlanság atyja, és azok, akik később jöttek. Azonban még nem váltak láthatóvá. Hatalmas különbség van létezésben a múlhatatlanok között.”

Felkiáltott, mondván: „Akinek csak van füle a végtelen (dolgok) felöl való hallásra, hát hallja meg!” és „Azokat szólítom meg, akik ébren vannak.” Továbbfolytatta, és azt mondta: „Minden, ami romlandótól származik maga is megromlik, hiszen romlandótól ered. Azonban bármi, ami romolhatatlantól származik, romolhatatlan, mert romolhatatlanná válik. Sok ember tehát tévútra ment, mert nem ismerték ezt a különbséget, és meghaltak.”

Mária azt mondta neki: „Uram, akkor hogyan fogjuk megismerni?”

A tökéletes Megváltó így szólt: „Jöjjetek el a láthatatlan dolgoktól azok végéhez, melyek láthatóak, és a Gondolat igazi kisugárzásához, (ami) kinyilatkoztatja nektek, hogyan higgyetek azokban a dolgokban, melyek nem láthatóak és a láthatóakban találhatóak, azokhoz, mely a Nem-nemzett Atya tulajdonai. Akinek van füle, hallja meg!”

„A Világegyetem Urát nem ’Atyának’ hívják, hanem ’Ősatyának’, azok kezdete óta, akik meg fognak jelenni, ám ő (az Úr) kezdet nélküli Ősatya. Nézvén önmagát önmagán belül a tükörben, önmagára hasonlítóan jelent meg, a képe azonban úgy bukkant fel, mint Isteni Saját-Atya, és Szembesítő a Szembesítők felett, Első Létező Nem-nemzett Atya. Ő valójában egyenlő korú a Fénnyel, mely előtte volt, ám nem egyenlő vele hatalomban.

„És ezek után egész seregnyi szembesítés került kinyilatkoztatásra, önmagukat nemzők, egyenlők korban és hatalomban, dicsőségben lévén (és) számtalanul, akik faját a így hívták: Azok felett álló Generáció ahol Nincs Királyság’ azoktól, akikben ti magatok megjelentetek ezen emberek által. És a teljes sokaságot, akik felette álltak ahol nincs királyság így hívták: ’a Nem-nemzett Atya fiai, Isten, Megváltó, Isten fia’, akinek a képe veletek van. Mivel ő a megismerhetetlen, aki el van töltve örökké múlhatatlan dicsőséggel és kimondhatatlan örvendezéssel. Mindannyian nyugalomban vannak benne, örökké örvendezve kimondhatatlan örvendezéssel az ő változatlan dicsőségében és mérhetetlen ujjongásban; ez soha nem volt hallott vagy ismert az eónok teljes körében és az ő világukban egészen mostanáig.”

Máté szólt hozzá: „Uram, Megváltóm, miként lett az Ember kinyilatkoztatva?”

A tökéletes Megváltó mondta: „Azt szeretném, ha tudnád, hogy ő, aki a Világegyetem előtt megjelent végtelenségben, Ön-növelő, Ön-felépítő Atya, teljes egészében eltelve a ragyogó és kimondhatatlan fénnyel, a kezdetben, amikor elhatározta, hogy a képét tekintélyes hatalmassággá teszi, közvetlenül az alapelvévé (vagy kezdetévé) annak a fénynek, mely a Halhatatlan Androgén Emberben jelent meg, hogy a Halhatatlan Androgén Ember által megvalósíthassák a megváltásukat és felébredjenek a feledékenységből, az elküldött tolmács révén, aki veletek van a rablók nyomorúságának végéig.”

„És az ő hitvese a Nagy Szófia, aki az elejétől fogva rendelve volt őbenne, egyesülésre az Ön-nemző Atya által, a Halhatatlan Embertől, aki mint első és istenség és királyság jelent meg az Atya számára, akit ’Embernek, Ön-Atyának’ neveztek, s kinyilvánította ezt. És ő alkotta a hatalmas eónt, akinek neve ’Ogdoad’, a saját magasztosságára.”

„Jelentős hatalmat kapott, és irányította a nyomorúság megteremtését. Ő teremtette az isteneket és az angyalokat <és> arkangyalokat, számnélküli miriádokat kísérőül, abból a Fényből és a háromszorosan férfi Szellemből, mely Szófiától való, a hitvesétől. Ebből származik Isten eredő dicsősége is királysága. Ezért nevezték őt az ’istenek Istenének’ és a ’királyok Királyának’.”

„Az Első Embernek megvolt az ő különleges tudata belül, és a gondolat – mivel ő a (gondolat) – (és) figyelembe vétel, tükröződés, racionalitás, hatalmasság. Valamennyi létező jellemző tökéletes és halhatatlan. Az elmúlhatatlanság tekintetében pedig, ők valójában egyenlőek. (Azonban) a hatalmasság vonatkozásában, különbözőek, miként különbség van apa és fia <és fiú> és gondolat, és a gondolat és az emlékeztető között. Amint azt korábban mondottam, a teremtett dolgok között a monád az első.”

„És mindezek után, minden kinyilatkoztatott dolog előtűnt a hatalmasságából. És a teremtett dologból minden ami alakot öltött, megjelent; ami alakot öltött és megjelent, megformálódott; ami megformálódott, nevet kapott. Így jött létre a különbség a nem-nemzettek között a kezdettől a végig.”

Ezután Bertalan így szólt hozzá: „Hogyan (van az, hogy) <őt> nevezi az Evangélium „Embernek” és „Emberfiának”? Melyikük vonatkozik akkor a Fiúra?”

Az Egyetlen Szent azt mondta neki: „Azt szeretném, ha tudnátok, hogy az Első Embert ’Nemzőnek, Ön-tökéletes Tudatnak’ nevezték. Tükröződött a Nagy Szófiával, hitvesével, bemutatta az ő elsőnek-nemzett androgén fiát. Az ő férfi-jellegű nevének ’Elsőként Nemzett, Isten Fia’ adatott, a női-jellegű nevének pedig ’Elsőként Nemzett Szófia, a Világegyetem Anyja’. Néhányan úgy hívják ’Szeretet’. Az Elsőnek-Nemzettet ’Krisztusnak’ nevezik. Hiszen az atyjától kapott hatalmat, ő teremtette az angyalok sokaságát számtalan kísérővel a Szellemből és a Fényből.”

Az apostolai így szóltak hozzá: „Urunk, nyilatkoztasd ki számunkra az ’Embernek’ nevezett egyetlent, hogy pontosan megismerhessük szentségét.”

A tökéletes Megváltó azt mondta: „Akinek füle van a hallásra, hallja meg. Az Első Nemző Atyát ’Ádámnak’, a Fény Szemének’ hívták, mert ő a ragyogó Fényből származott, és az ő szent angyalaitól, akik kimondhatatlanok (és) árnyék nélküliek, vidáman örvendezve örökké a tükröződésükben, melyet az atyjuktól kaptak. Az Emberfia, akit az ’Isten Fiának’ hívnak, egész Királysága, tele van kimondhatatlan és árnyék nélküli örvendezéssel, és változatlan ujjongással, az ő romolhatatlan dicsősége felett örvendeznek, mely egészen mostanáig nem volt hallható és kinyilatkoztatva sem az eónokban, melyek ezután jöttek, és az ő világaikban. Én az Ön-Nemzőtől és az Első Végtelen Fényből jöttem azért, hogy mindent kinyilatkoztassak számotokra.”

Ismét az apostolok szólaltak meg: „Mondd el nekünk világosan, miként erednek a láthatatlanoktól, a halhatatlanoktól a világba, mely meghal?”

A tökéletes Megváltó így felelt: „Az Emberfia, Szófia, a hitvese, egyetértésével, hatalmas androgén fényt nyilatkoztatott ki. ’Megváltónak, Minden Dolgok Nemzőjének’ nevezték el férfi jellegét. Női-jellegű nevének a „Mindent Nemző Szófiát’ kapta. Néhányan ’Pistisnek’ hívják őt.

„Mindenki, aki a világra jön, hasonlóan egy fénycsepphez, az ő küldötte a Mindenható világába, azért, hogy ő vigyázza őket. És a feledékenység köteléke megköti őt Szófia kívánságára, hogy az anyag legyen az egész világnak szegénységben, az ő (a Mindenható) önteltségére és vakságára vonatkozóan és a tudatlanságára, ahogy megnevezték őt. Én azonban magasabb helyekről jöttem a hatalmas Fény kívánságára, (én) aki megszöktem a kötelékből; én aki megszüntettem a rablók tevékenységét; ráébredtem, hogy az a csepp, melyet Szófia küldött, gyümölcsöt kell, hogy teremjen általam, és legyen tökéletes és többé ne tökéletlen, ám legyen <egyesülve> általam, a Hatalmas Megváltó, és az ő dicsősége legyen kinyilatkoztatva, azért, hogy Szófia is feloldást kapjon ama tökéletlenség tekintetében, hogy a fiai ne legyenek ismét tökéletlenek, hanem elnyerjék a tiszteletet és a dicsőséget és menjenek fel Atyjukhoz, és ismerjék meg a férfias Fény szavait. És titeket a fiú küldött, akit azért küldtek, hogy ti megkapjátok a fényt, és távolítsátok el magatokat a hatalmasságok feledékenységétől, és hogy ne jelenjen meg az ismét miattatok, nevezetesen, a tisztátalan egyesülés (révén), mely a félelmetes tűztől ered, ami viszont a testből lévő részükből. Tapossátok el a rosszindulatukat.”

Ezek után Tamás szólt hozzá: „Uram, Megváltóm, hányan vannak azok az eónok, akik felülmúlják a mennyeket?”

A Tökéletes megváltó azt mondta: „Megdicsérlek titeket, mert a hatalmas eónokról kérdeztél, hiszen gyökereitek a végtelenben vannak. Nos, amikor azok, akiket korábban említettem kinyilatkoztatásra kerültek, ő ellátott…”/p>

[a 109 é a 110. Oldal hiányzik, a megfelelő résszel kipótolva a Berlini Gnosztikus Kódex (no. 8502) alapján történt, azonban a kezdés kissé különböző a végső III. 108 mondattól, a mondattörést illetően.]

[BG 107]: „Nos, amikor azok, akiket az előbb említettem kinyilatkoztatásra kerültek, az Ön-nemző Atya hamarosan megalkotott 12 eónt kíséretül a tizenkét angyalhoz. Mindannyian tökéletesek és jók. Így a nőiségben lévő hiányosság megjelent.”

És <ő> azt mondta neki: „Hányan vannak a halhatatlan eónok, a végtelen kezdetétől kiindulva?”

A tökéletes Megváltó így felelt: „Akinek füle van a hallásra, hallja meg. Az első eón az Emberfia, akit az ’Első Nemzőnek’ hívnak, akit ’Megváltónak’ neveznek, aki megjelent. A második eón az Ember, akit ’Ádámnak, a Fény Szemének’ neveznek. Az az eón pedig, amely ezeket átöleli, ahol nincs királyság az Örök Végtelen Isten (eónja), az eónok Ön-nemző eónja, melyek benne vannak, a halhatatlanok (eónja), melyet már korábban leírtam nektek. (az eón) a Hetedik felett, mely Szófiából jelent meg, aki az első eón.

„Most pedig a Halhatatlan Ember eónokat, hatalmasságokat és királyságokat nyilatkoztatott ki, és hatalmat adott mindennek, ami őbenne jelent meg, hogy gyakorolhassák vágyaikat a káosz felett álló végső dolgokig. Mivel pedig mindannyian egyetértettek egymással és kinyilatkoztattak minden pompát, még a szellemtől is, tömegével fényeket, melyek számlálatlanul ragyogtak. Ezeket kezdetben a következőképpen hívták, sorban, az első eón, és és . Az elsőt így hívták: ’Egység és Nyugalom’. Minden egyes eónnak megvan a (saját) neve; ami a eónt illeti, ’Gyülekezet’ (néven) hivatkoznak rá, a nagy sokaság után, mely megjelent: (az) egyben a sokaság kinyilatkoztatta önmagát. Mivel pedig a sokaság összegyűlik és egyesül ezért ’A nyolcadik Gyülekezetének’ nevezik. Androgénként jelent meg és részben férfi-jellegű részben női-jellegű nevet viselt. A férfi jellegű neve ’Gyülekezet’, míg a női jellegű ’Élet’, hogy úgy ragyogjon miként egy nő eljött az életbe valamennyi eón számára. és minden név kiosztásra került, a kezdetektől indulva.

„Az ő gondolatával egyetértésben, a hatalmasságok igen gyorsan megjelentek azok, akiket ’isteneknek’ neveztek, és az istenek istenei, a bölcsességüknél fogva kinyilatkoztatták az isteneket; <és az istenek> a bölcsességüknél fogva kinyilatkoztatták az urakat; és az urak urai, a gondolataiknál fogva, kinyilatkoztatták az urakat; és az urak a hatalmuknál fogva kinyilatkoztatták az arkangyalokat; és az arkangyalok, a szavaiknál fogva, kinyilatkoztatták az angyalokat; tőlük pedig, hasonlatok jelentek meg, szerkezettel és formával és névvel, minden eón és az ő világaik számára.

„És a halhatatlanok, akiket éppen most írtam le, valamennyi hatalmukat a Halhatatlan Embertől kapták, akinek neve: ’Hallgatás’, visszautalván arra, hogy beszéd nélkül saját magasztossága révén volt tökéletes. Mivel az elpusztíthatatlanok hatalommal rendelkeztek, mindegyikük megalkotott egy hatalmas királyságot a Nyolcadikban (és) trónusokat és templomokat (és) égboltozatokat a saját magasztalásukra. Mindezek a dolgok pedig a Világegyetem Anyja kívánsága szerint jöttek létre.”

Ezután a Szent Apostolok azt mondták neki: „Urunk, Megváltónk, beszélj nekünk azokról,. Akik az eónokban vannak, hiszen szükséges számunkra, hogy kérdezzünk róluk.”

A tökéletes Megváltó azt mondta: „Ha bármit is kérdeztek, elmondom nektek. Angyalok tömegeit alkották, számnélküli miriádokat, kíséretként a dicsőségükre. Szűz szellemeket alkottak, a kimondhatatlan és változtathatatlan fényeket. Mivel sem betegséggel, sem gyengeséggel nem bírtak, ám ez fog történni. (BG 115,14 hozzáadja még: És egy pillanat alatt létrejöttek.]

„Így az eónok hamar teljessé váltak a mennyekben és az egekben a Halhatatlan Ember és Szófia, az ő jegyese dicsőségére: a területen, ahol a valamennyi eón ls a világ és azok, akik ezután jöttek (az ő) teremtett képük hasonlatosságára a káosz mennyeiben és az ő világaikban. És minden természet, a káosz kinyilvánításának kezdete óta, a Fényben van, mely árnyék nélkül ragyog és örvendezik leírhatatlanul, kimondhatatlan örvendezéssel. Örökké örvendeztetik őket a változatlan dicsőségük és mérhetetlen nyugalmuk miatt, mely nem írható le az összes eón és valamennyi hatalmasság körében, melyek utánuk jöttek létre. Most pedig, mindaz, amit elmondtam nektek, azért mondtam nektek, hogy erősebben ragyogjatok a Fényben ezeknél.”

Mária így szólt hozzá: „Szent Úr, honnan jöttek az apostolaid, és hová mennek és (mit) tegyenek ott?”

A Tökéletes Megváltó azt mondta nekik: „Azt akarom, hogy tudjátok, hogy Szófia, a Világegyetem Anyja és a hitvese, önmagát csodálva létrehozta ezeket, férfi (hitvese) nélkül. Ám a Világegyetem Atyjának kívánságára, az ő elképzelhetetlen jósága kinyilatkoztatásra került, ő alkotta meg, hogy a függöny a halhatatlanok és azok között, akik később jöttek, hogy a következmények kövessék… [BG 118] … valamennyi eón és káosz – hogy a női tökéletlenség és létrejöjjön, hogy a Eltévelyedés küzdjön meg vele. És ezek váltak a szellem függönyévé. Fény kisugárzásai feletti eónokból, miként azt már mondottam nektek, egy csöpp a Fényből és szellemből lejött a káoszban lévő Mindenható alacsonyabb régióiba, hogy megmintázott formák jelenjenek meg abból a cseppből, ítéletként felette, az Ark-Nemzőn, akit ’Jaldabaothnak’ hívnak. Az a csöpp kinyilatkoztatta az ő megmintázott formáikat a lélegzet által, mint élő lélek. Lekókadt és elaludt a lélek tudatlanságában. Amikor pedig felforrósodott a Férfi Hatalmas Fénye miatt, és gondolata támadt, (azután), neveket kapott mindenkitől, akik a káosz világában voltak, és minden dolog által, akik ott voltak a Halhatatlan egy révén, amikor a lélegzet belé hatolt. Ám amikor mindez megtörtént Szófia Anya kívánsága szerint – hogy a Halhatatlan ember összerakja a ruhadarabokat, a rablókon való ítélkezés végett - <ő> azután örömmel fogadta a lélegzet kilehelését; azonban mivel lélek-jellegű volt, nem volt képes megragadni a hatalmat a maga számára, amíg a káosz száma ki nem teljesedik, (ami) akkor következik be, amikor a hatalmas angyalok száma teljessé nem válik.

„Nos, tanítottalak titeket a Halhatatlan Emberről és meglazítottam rajta a rablók kötelékeit. Összetörtem az irgalmatlanok kapuit a jelenlétükben. Megaláztam rosszhiszemű szándékaikat, és mindannyian megszégyenültek és felemelkedtek tudatlanságukból. Emiatt aztán idejöttem, hogy csatlakozhassanak a Szellemhez és a Lélegzethez, [III folytatja:] és hogy a kettőből egy legyen, pontosan úgy, miként az elsőtől kezdve, hogy sok gyümölcsöt teremjetek és felmenjetek Hozzá, Aki a Kezdetektől Van, kimondhatatlan örvendezésben és dicsőségben és megbecsülésben és a Világegyetem Atyjának kegyelmében.”

„Bárki, aki azután megismeri az Atyát tiszta tudással az Atyához jut és megpihen a Nem-nemzett Atyában. Ám aki tökéletlenül ismeri őt a tökéletlenségbe jut és megpihen a Nyolcadikban. Most pedig, aki ismeri a hallgatásban lévő Fény Halhatatlan Szellemét, az igazság beleegyezése és tükröződése által, hadd hozza el számomra a Láthatatlan Egy jeleit, és fénnyé válik majd a Hallgatás Szellemében. Bárki, aki ismeri az Emberfiát tudásban és szeretetben, hadd hozza el nekem az Emberfia jelét, hogy eljusson a lakóhelyekre mindazokkal, akik a Nyolcadikban vannak.

„Íme, kinyilatkoztattam nektek a Tökéletes Egy nevét, a Szent Angyalok Anyjának egész kívánságát, hogy a férfi-jellegű sokaság beteljesedjen itt, hogy megjelenjenek az eónokban, a végtelenek és azok, akik eljöttek, hogy a Hatalmas Láthatatlan Szellem követhetetlen gazdagságában legyenek, hogy valamennyien részesüljenek a jóságából, sőt még a nyugalmukban is, melynek nincs királysága e felett. Én az Első Küldöttől származom, hogy kinyilatkoztassam nektek Őt, aki a Kezdettől fogva Létezik, az Ark-Nemző és angyalai önteltsége miatt, hiszen úgy beszélnek magukról, mintha istenek lennének. És azért jöttem, hogy eltávolítsam őket a vakságukból, hogy mindenkinek beszéljek az Istenről, aki a Világegyetem felett áll. Ezért, tapossátok meg sírjaikat, alázzátok meg gonosz szándékaikat, és vessétek le rabigájukat és emelkedjetek fel énhozzám. Minden dolgok feletti hatalmat adtam nektek, mint a Fény Fiainak, hogy eltaposhassátok hatalmasságaikat a lábatokkal.”

Ezek azok a dolgok, melyeket az áldott Megváltó mondott, és eltűnt előlük. Ezután az összes apostol hatalmas, kimondhatatlan örvendezéssel bírt a szellemben attól a naptól kezdve. És az apostolai elkezdték az Isten Evangéliumát prédikálni, az örök, romolhatatlan Szellemet. Ámen.

Fordította: Aranyi László

Tudom ez egy mélyen gnosztikus anyag, és sok esetben magas spirituális megértés szükséges a részleges értelmezéséhez is, de annyi érdekes és elgondolkodtató rész van benne, hogy ezt még meg akartam osztani itt. Több Nag Hammadi idézet már nem lesz ebben a cikkben, de hagyok egy linket ahol az egész Nag Hammadi Gnosztikus könyvtárat letöltheted.

 

Wass Albert Hagyaték

 

A leghatásosabb mód Jézus tanításainak megismerésére, ennek a könyvnek az elolvasása, vagy meghallgatása! A lenti linken bármelyiket megteheted. Az öreg Táltosok a nem is olyan messzi múltban, a gyakorlatban mutatják be Krisztus tanait, és mindenki számára érthetően, a legnagyobb parasztos egyszerűséggel magyarázzák el. Mivel egy, azaz több kis összefüggő történet, így sokkal jobban elsajátítható a bennük rejlő hatalmas tudás, mely Jézustól való. Ha nem is olvasod el, de filmnézés helyett meghallgathatod, ezerszer nagyobb élmény lesz mint bármelyik film, és legalább annyival hasznosabb is!

2020 04.13.-i Frissítés

 

Rég nem volt frissítve a cikk, de így Jézus feltámadásának ünnepén gondoltam illendő lenne! Egy igazi különlegességgel állnék elő. Most nem csak Jézustól, de Jézusról is tanulhatsz valamit! A tanítás amit látni fogsz egy az egyben lehetne Krisztus szájából is, de igazából legalább 5-6000 évvel ezelőtti Sumer intelmekről beszélünk. Kevesen tudják, de a régi kultúrák mind említést tesznek egy messiásról, aki pár ezer évente újra és újra leszületik hozzánk, amikor a legnagyobb szükség van rá. A Magyar őshagyaték Világügyelő Fiúként hivatkozik rá!

Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

Ne tégy rosszat ellenségeiddel.

Gonoszat ne szólj soha senkiről.

Csak szépet és jót, bárki kérdez is.

Ellenséged iránt irgalmas légy.

Igazságos légy még azok iránt is, Akik bántanak és szorongatnak.

Ám hadd örvendjenek csak fölötte azon, hogy te a rosszat jóval fizetted vissza!

Sose járj a rosszak tanácsán!

Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon,­ csak Isten óv meg a veszedelemtől.

Amit titkon vallanak meg, azt könyörületből felejtsd el. Kenyeret szelj az éhezőnek, bort tölts a szomjúhozónak, a szűkölködőt fölruházzad, tiszteld az alamizsna kérőt.

Segíts a segítséget kérőn, Tégy jót mindig - örökké.

A cikk folyamatosan frissül, nézz vissza a frissítésért!